Magyar művészet a XX. század második felében

Gyártó: K&G, 2000-2005, 12 x 40perc

  1. Általában évtizedek szerint periodizálunk…
  2. A párt csinált egy ideológiát…
  3. A fiatal generáció nem lázad az idősek ellen…
  4. A pikszisből nem eshetnek ki a legnagyobb jelenségek…
  5. A magyar koncept… földhözragadtabb…

Nemzetközi Tudományos Filmszemle, dicsérő oklevél (2003)

  1. A klasszikus avantgárdról az ábrázoló művészetre…
  2. Az alaphangokig redukálták az alkotók a művészetet…
  3. Az új szenzibilitás… nem stíluskategória…
  4. A nyolcvanas évek szörnyű korszak volt Magyarországon a látszólagos szabadságával…
  5. Az élő művészetben nagyon sokféle keresésmegoldás születik…
  6. Fontossá válik… a digitalitás fogalma…
  7. A különböző nézőpontok egymás mellett érvényesek…

r, op, v: Gulyás János, fk: Gulyás János, L. Menyhért László, rip: L. Menyhért László

Szereplő művészettörténészek: Andrási Gábor, Bárdosi József, Beke László, Bencsik Barnabás, Dévényi István, Fabényi Júlia, Fitz Péter, Frank János, Hajdú István, Hann Ferenc, Hegyi Lóránt, Kovács Péter, Kovalovszky Márta, Körner Éva, Lóska Lajos, Mezei Ottó, Nagy Ildikó, Néray Katalin, Novotny Tihamér, Pataki Gábor, Peternák Miklós, Petrányi Zsolt, Pogány Gábor, Sasvári Katalin, Sinkovits Péter, Sturcz János, Supka Magdolna, Tatai Erzsébet, Wehner Tibor, Zwikl András

Első rész :„Általában évtizedek szerint periodizálunk…” (ötvenes – hatvanas évek) Hat művészettörténész fogalmazza meg, milyen szempontok alapján lehet felosztani, periodizálni az utolsó 50 év művészettörténeti folyamatait Közreműködő művészettörténészek : Beke László, Körner Éva, Nagy Ildikó, Sinkovits Péter, Keserü Katalin, Kovalovszky Márta, Néray Katalin

Második rész :„A párt csinált egy ideológiát…”
(hatvanas évek) A „szoc-reál”-t megtörő 1957-es Tavaszi tárlat, a hatvanas évek új törekvései a festészetben, grafikában és a szobrászatban (Lossonczy Tamás, Szántó Piroska, Gadányi György, Csernus Tibor, Korniss Dezső, Martyn Ferenc, Bene Ferenc, kassák Lajos, Vajda Júlia, Jakovits József, Kondor Béla, Bálint Endre)

Harmadik rész :„A fiatal generáció nem lázad az idősek ellen…”(hatvanas évek) Az új képnyelv megjelenése, hard-edge, szürrealizmus, geometrikus absztrakció, szürnaturalizmus, absztrakt xpresszionizmus. A kor két jellemző kiállítása, az Iparterv és a Szürenon (Korniss Dezső, Weszelszky Béla, Kondor Béla, Lakner László, Konkoly Gyula, Maurer Dóra, Karátsony Gábor, Tót Endre, Keserü Ilona, Kondor Béla, Szentjóby Tamás, Jovánovics György, Pauer Gyula, Haraszty István)

Negyedik rész :„A pikszisből nem eshetnek ki a legnagyobb jelenségek…”(hatvanas – hetvenes évek) A grafika nagy egyéniségei, a köztéri szobrászat mellett megjelenő egyéni utak, az akció és a happening (Dürer és Dózsa kiállítás, Szabó Vladimír, Szalay Lajos, Barcsay Jenő, Koffán Károly, Schaár Erzsébet, Vilt Tibor, Melocco Miklós, Berczeller Rezső, Szentjóby Tamás, Altorjay Gábor, Erdély Miklós)

Ötödik rész :„A magyar koncept…földhöz agadtabb…” (hetvenes évek) A koncept megjelenése Magyarországon, főbb képviselői, irányzatai, a pszeudo művészet. (Galántai György, Csáji Attila, Gulyás Gyula, Major János, Türk Péter, Jovanovics György, Halász Károly, Hajas Tibor, Erdély Miklós, Tót Endre, Bak Imre, Maurer Dóra, Pauer Gyula, Hencze Tamás, Keserü Ilona, Attalai Gábor)

Hatodik rész :„A klasszikus avantgardról az ábrázoló művészetre…”(hetvenes évek) Az avantgard, a pop-art és  a „Rózsa presszó” mellett a vidéki műhelyek (Hódmezővásárhely, Szentendre) és a didaktikus képzőművészek, a mobil szobrászat. (Hencze Tamás, Kocsis Imre, Halász András, Koncz András, Deim Pál, Balogh László, Pirk János, Asszonyi Tamás, Gerzson Pál, Sváby Lajos, Mácsai István, Kéri Ádám, Keserü Ilona, Tölg Molnár Zoltán, Haraszty István)

rendező: Gulyás János
operatőr: Gulyás János
gyártó: K and G Bt.
gyártási év: 2002-2003
film hossza: 40 perc