Kallós Zoltán erdélyi folklorista portréján keresztül az élő folklór(bemérés,csiksomlyói búcsú,énekesek, ballada mondók, lakodalom, temetés, keresztelő, harangszentelés, csizma készítés, stb) Ceausescu Romániájában „ 1969 óta folyamatosan készítünk Erdélyben turistaútjainkon különböző amatőr technikákkal fotókat, filmeket. Ebből az anyagból készült filmünkben megpróbálunk teljes képet adni egy rég letűntnek hitt életmódról és magatartásról, amelyet eddig jobbára csak leírásokból és részleteiben ismerhettünk meg. A többrészes film Kallós Zoltán nyomába szegődik. Kallós az erdélyi magyarság kiemelkedő személyisége. Egyedül, állástalanul, támogatás nélkül, nem egyszer mozgásszabadságától is megfosztva hozta létre életművét, kalotaszegi, mezőségi, gyimesi, csíki, gyergyói és moldvai gyűjtőútjainak summáját: a létező legteljesebb ballada, ének-, zene- és táncgyűjteményt. Véle és általa mutatjuk meg az élő folklór hihetetlen gazdagságát. Ez a film létdokumentum, egy még a közelmúltban is elevenen élő közösségi szellem, lelki tartás — a teljességigézet dokumentuma. Magában foglalja a szakrális múlt pogány— zsidó—keresztény elemeit őrző szokásokat a
hétköznapoktól az ünnepekig éppúgy, mint a középkortól létező gazdálkodási formákat, vagy a zenészek, énekesek, rokonok, barátok kiterjedt, egymást éltető szövevényét — egy múltját megőrzött közösség, Európa legnagyobb kisebbségének pusztulással fenyegetett világát. Ez a világ egyetemes a maga egyediségében, elmúlásában és visszaidézhetetlenségében, ökumenikus szellemében. Mindannyiunk elfeledett ősképe, igazodásunk gyökere lehet — nemre, fajra, felekezetre, nyelvre való tekintet nélkül. A film ezt a közös eredetet idézi meg, mert ennek alapján van remény egynem ember-alatti túlélésre, tisztázásra — az újrakezdő folytatás jegyében.”
Gulyás Gyula—Gulyás János

rendező: Gulyás Gyula
Gulyás János
operatőr: Gulyás János
gyártó: Hunnia
gyártási év: 1983-89
film hossza: 109 perc

XXI.Filmszemle –Kategória díj